10. fejezet

Megérkezett az új rész!(csak nem?! :o de igen!! xD) Próbálom hozni vicces formám, ami blogolásnál kevésbé megy, nem úgy mint szóban. De valljuk be, szóban könnyebb. Mit ne mondjak, nem nagyon lelkesedtek írásomért...Enyhén szólva semmi visszajelzést nem kaptam az előző résszel kapcsolatban, de istenem, így jártam..csak szarul esett, de mindegy.
Olvassatok, komizzatok, pipáljatok, írjatok chaten, tudassátok velem véleményeteket! Love ya Sweethearts!

~Brigi xx~

"Nehézkesen feltornáztam fájó testemet és magára hagytam az erősen kacagó társaságot."


Kimentem a konyhába, kivettem a hűtőből egy üveg vizet, beleöntöttem egy pohárba és visszamentem a fiúkhoz, akik addigra lenyugodtak. Mint az 5 éves gyerekek, kidülledt szemekkel nézték a Tv-ben a Spongya Bobot. Beleittam a vizembe, amit azzal a lendülettel köptem is ki, mivel Vodka volt. (nem értem, hogyan került a vizesüvegbe, mindegy...)
Szám korábbi tartalma Harry pólóján landolt. Kínzó nevetés közben teleportáltam fel a szobámba és elővettem egy férfi pólót. (ne kérdezzétek, honnan van olyanom.)
Letrappoltam a lépcsőn és az arcába dobtam a pólót. Levette azt a felsőt, amit leköptem, amit nagyra nyílt szemekkel követtem nyomon. Időben feleszméltem és levettem tekintetem arról a fantasztikus felsőtestről. *-*
Szerencsére senki sem vette észre ártatlan ámuldozásomat.
Kimentem a konyhába, kiöntöttem poharam tartalmát, majd teleengedtem, mostmár ténylegesen vízzel.
Meghúztam és gondolataimba merülve (azaz bambulva, csak költőies akartam lenni) álltam a pult előtt, mikor erős szorítást éreztem a derekam körül. Mire észbe kaptam már a medencében voltam. Levegő után kapkodva jöttem a felszínre és dühös tekintettel néztem végig az 5 vihogó srácon.

-Melyik idióta volt?- kérdeztem, ordítva az idegességtől.

Mindenki egy emberként mutatott Louis-ra. Gyorsan kipattantam a medencéből és Lou felé futottam. Hamar rájött, mire készülök, így ő is futásnak eredt. A ház sarkánál ő gond nélkül befordult, ám amikor én tettem volna ugyanezt, vizes lábamnak köszönhetően szépen pofára estem. Kiáltásomra mindenki megindult felém. Nem volt vészes, csak a fenekem fájt egy picit (amit nem értek, mivel hasra estem, mindegy) így úgy véltem, szórakozok egy picit.
Elernyedt testtel feküdtem a földön és próbáltam nem elröhögni magam.

-Úristen! Asszem' kinyírtuk!- mondta Niall ijedten.

-Csak nem! Had' nézzem!- mondta Louis és a hátamra fordított. Most még jobban meg kell erőltetnem magam. xD

-Lehet, hogy szájon át lélegeztetés kell!
Hoppá!! :O

-Igen, majd én!- szólt Louis, a többiek pedig nem ellenkeztek.

-JÓL VAGYOK!!- ugrottam fel hirtelen, berohantam a házba, és kettesével (néha hármasával) szelve a fokokat süvítettem fel a szobámba. Huh, ez meleg volt. Kulcsra zártam az ajtót. Nem árt egy kis elővigyázatosság.
Átvedlettem valami szárazba és beültem a puha ágyikómba, laptoppal a kezembe. Felmentem Twitterre is, gondoltam kiírok valamit, úgy is régen voltam fenn.

@TamyMorgan_official: Eseménydús nap, bár a váratlan medencézést mellőzhettük volna. :D

Hamar jött rá egy válasz is, megnyitottam és Louis neve villogott a képernyőn.

@Louis_Tomlinson: @TamyMorgan_official Na várj csak, míg kijössz a szobádból! Nem úszod meg szárazon! xx ;)

@TamyMorgan_official: @Louis_Tomlinson Haha, én is szeretlek :$ Te, meg a szóvicceid -.-" de még egyszer nem dobsz vízbe, mert megkeserülöd! xx

Ezzel véget ért Twitteres szócsatánk, mivel kijelentkeztem. Kezdtem éhes lenni, ezért kénytelen voltam kimenni a szobám nyújtotta biztonságból. Óvatosan pillantottam ki az ajtón. Tiszta a levegő, most, vagy soha!
Kimerészkedtem az ajtón és halk léptekkel indultam meg a lépcső felé. Gondoltam, 10 óra lévén már hazamentek, így biztosabbra vettem lépteimet, mikor valaki megfogta a vállam.
Ijedtemben megpördültem és a félmeztelen Louis-val találtam szemben magam.
Istenem, hogy ez a srác mindenhol ott van! Hihetetlen!
Kissé görcsölt a gyomrom, féltem a délutáni turpisságom következményeitől. Akarva-akaratlanul néztem végig napbarnított felsőtestén. Kidolgozott izmai arra utalna, hogy valószínűleg edz. Vagy csak genetika, hogy ilyen gusztustalanul jó teste van? A karjain is végigfuttattam tekintetem és meglepően tapasztalom, milyen jó kis bicepsze van.
Egész testén kirajzolódnak az izmok vonalai. Úhh, ellennék vele egy darabig..."ELÉG! Tamy, türtőztesd magad!!"- ordított rám a tudatalattim. (chh, milyen alapon ordítozik velem?! ribanc...)
Végülis rájöttem, hogy a kelleténél tovább időztem teste tanulmányozásával, ami neki is feltűnt, ezzel nagyot dobva egóján.
Perverz vigyorgásából arra jutottam, hogy nem akarom tudni, mire gondol. Nekem viszont elég..khm..hogy is mondjam..mocskos dolgokon járt az eszem, amit nem mondanék el, mert hát azért mégse, na...
Tehát gondolataim kirajzolódtak arcomra is, mivel éreztem, hogy lassan leég a bőr a pofámról. Valószínűleg olyan vörös lettem, hogy egy paradicsommal is felvehettem volna a versenyt. Eszembe jutott AZ a bizonyos este. Még vörösebb lettem (már ha ez lehetséges)és elkezdtem csupasz lábfejemet tanulmányozni. Hirtelen nagyon érdekessé vált.

-Ennyire zavarba hoztalak?- kérdezte. Nem néztem fel, de tudtam, hogy vigyorog. Egója az egekben.

-Mondhatni. Nem mindennap látok félmeztelen pasikat rohangálni a házban. Ma meg te vagy a második.- mondtam, ekkor már szigorúan CSAK az arcát nézve.- Amúgy hogyhogy itt vagy? És a többiek? Azt hittem már haza mentetek.-mondtam, ezzel terelve a témát.

-Éppen indultunk volna, amikor hazaértek a nagyszüleid-(persze, gondolhattam volna..ilyenkor bezzeg itthon vannak)-Nagymamád nem akarta, hogy ilyen későn hazavezessünk, ezért felajánlotta nekünk a vendégszobákat estére.-mondta Lou, diadalittas mosollyal az arcán. -Így hamarabb eljön a bosszú.-suttogta a fülembe, amitől kirázott a hideg, majd eltűnt a fürdőben.
Én még hosszú percekig álltam sokkos állapotban a folyosón, amikor megkordult a gyomrom.

-Jól van, na! Vettem a célzást!- mondtam a hasamnak (???) és elindultam a konyhába. Készítettem magamnak egy bögre teát, mert anélkül nem tudok elaludni. Elvettem a gyümölcskosárból egy banánt és a bögrémmel együtt kimentem a nappaliba. Louis-on kívül az összes fiú ott ült a kanapén és nagy áhítattal néztek valami színvonalas szappanoperát.

-Na neee, Hosé Miguel megcsalta Huliétát!- kiáltott Harry, amin felröhögtem. Beleszürcsöltem az italomba, majd letettem a kávézóasztalra. A kerámiabögre kisebb koccanással találkozott az üvegasztallal, amire a fiúk kiszakadtak a műsor varászából és rám meredtek. Én, mintha ott se lennének, kezdtem el hámozni a banánomat (nem röhög!), amit nagy figyelemmel kísértek végig.
Beleharaptam a gyümölcsbe, mire mindannyian fájdalmasan felszisszentek. Azt hiszem, nem akarom tudni.
Minden egyes, ismétlem MINDEN harapásnál eljátszották ezt. Kezdtem kicsit ideges lenni...

-Most mi van már?!? Elég!- kiáltottam rájuk értetlen fejjel.- Akárhányszor beleharapok ebbe a kicseszett banánba úgy nyögdécseltek és sziszegtek, mintha kínoznának!

-Olyan kegyetlenül bánsz azzal a szegény banánnal...- mondta fájdalmas arccal Zayn.

-Óó, ha még egyszer felszisszentek, vagy bármilyen megnyilvánulást tesztek a banán evési szokásaimra, nem csak ezzel a gyümölccsel fogok kegyetlenül bánni, azt garantálom!

Mind a 4 fiúnak perverz vigyor ült ki az arcára. Ajjaj, ebből már nem jöhetek ki jól...

-Csak nem? Talán elfenekelsz?- kérdezte Harry, közben a szemöldökét húzogatta.

-Igen, de még mennyire.-hajoltam előrébb, miközben mélyen a szemébe néztem, ezzel belemenve a játékba.

-Már érzem, ahogy a formás kis tenyered csattan a bőrömön. Bizsergető.- mondta azzal a tipikus Harry-s perverzséggel a hangjában.

-Na jó, nekem ez sok!- jelentettem ki és a bögrémmel és a banánhéjammal együtt felálltam, mire a fiúk lepacsiztak.
Szememet forgatva indultam meg a lépcső felé egy kukát útba ejtve. Már majdnem odaértem, mikor Louis trappolt le egy szál törölközőben.
"Mikor lesz már vége?!" kérdeztem magamban, viszont folytattam a játékot.
Vetettem rá egy szexy mosolyt, majd mellette elhaladva rácsaptam formás fenekére, amelyet a törölköző takart. Kissé megleptem ezzel. Győztes mosollyal a fejemen vonultam be a szobámba. Kulcsra zártam az ajtót, biztos, ami biztos alapon. Megittam teám maradékát. A bögrét letettem az éjjeliszekrényre és bevetettem magam puha ágyikómba.

Remélem tetszett, igyekeztem humoromnak megfelelően poénosra írni

Jelentkezzetek a blog Facebook csoportjába !